Prémium ivóvíz a csapból? - Természetesen! - Prémium ivóvíz a csapból - Természetesen!

Frissen szűrt ivóvíz - természetesen!
Tartalomhoz ugrás

Többet ésszel, mint...

Prémium ivóvíz a csapból - Természetesen!
Közzététel szerző: itt egészség · 28 Június 2021
Tags: ultracarb
Többet ésszel, mint kommunikációval!

A csapvíz fogyasztás népszerűsítése központi eleme a környezet tudatos szemléletmódot szorgalmazó kampányoknak.

Szerintem a vezetékes víz ivóvíz célú felhasználásának népszerűsítését nem segíti az a leegyszerűsítő kommunikáció, ami kritika nélkül titulálta évekig „kiváló minőségűnek” a magyar vezetékes vizet, figyelmen kívül hagyva a fogyasztói csapokon mérhető másodlagos szennyezőket (köztük pl. az egészségkárosító ólmot vagy az íz- és szagrontó klórszármazékokat, a fertőtlenítés velejáróit).
Az „Igyunk csapvizet a csomagolt helyett” szlogen önmagában azért nem elegendő és hiteles üzenet, mert a legtöbb fogyasztói csapon  a vezetékes víz minősége sem érzékszervi, sem kémiai szempontból nem vethető össze az ásványvíz minőségével.

műanyagmentes

Miért fontos a korrekt tájékoztatás?
Nem véletlen, hogy az EU ivóvíz irányelve a csapvíz minőségének javításán kívül a mérési adatokra alapozott korrekt tájékoztatást is szorgalmazza.
A csapvíz minőségével kapcsolatos fogyasztói bizalom visszaépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a csapvíz ivóvíz célú fogyasztása emelkedjen, ezáltal csökkenjen a csomagolt vizek iránti igény.

Magyarországon az NNK mérési eredményei alapján, kb. 750.000 fogyasztónál a vezetékes víz az ólom szennyezés miatt nem ivóvíz minőségű.
Az ólomszennyezés nem jár szín-, szag- vagy íz romlással, jelenlétére semmi sem utal, így az érintettek többsége nem tud erről (bár az NNK 2020 szeptemberében publikálta ezzel kapcsolatos kutatási eredményeit).
Az ivóvíz általi ólomterhelés kisgyermekek számára akár visszafordíthatatlan egészségkárosodással is járhat, ezért rendkívüli jelentőségű a korrekt tájékoztatás!

Miért nem tudtunk erről eddig?
Az ólom legtöbbször a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékekből, szerelvényekből oldódik a vízbe, így akár háztartásonként is változó lehet - értelemszerűen az egyes fogyasztói csapokon mérhető szennyező nem jelenik meg a központi vízminőségi jelentésekben.
Az ólomszennyezés esetében a fogyasztói csapokon mérhető minőségi jellemzőkre vonatkozó tájékoztatásnak van kiemelt szerepe (lásd NNK ólomprojekt).

Öblítsük a WC-t is ásványvízzel!
Felmérések szerint a vízfogyasztók a WC-t is kristálytiszta, finom ivóvízzel (ásványvíz minőség) szeretnék öblíteni, másként fogalmazva: a vezetékes víz teljes vízmennyiségére vonatkozóan ivóvíz minőséget várnak el. Ez elméletileg megoldható lenne, de a vezetékek állapota miatt óriási erőfeszítést, vállalhatatlan extra költséget jelentene. Egészen biztosan nem ez a környezetkímélő megoldás!

Gondolkodjunk másképp a víz minőségéről!
Mosásra, mosogatásra, zuhanyzásra (nevezzük háztartási célú vízminőségnek) a jelenleg szolgáltatott víz talán túl jó... meginni viszont lehet, hogy nem elég jó!
A jelenlegi költségszinten valószínű a lehető legjobb minőségű víz kerül az elosztó hálózatba, melynek statisztikai adatok szerint kevesebb, mint 5%-a ivóvíz célú felhasználás.
Szerintem az ivóvíz célú felhasználásra a kívánt minőségű ivóvizet a fogyasztóhelyen célszerű „utó-tisztítani” (POU víztisztító)!
Mi fogyasztók tehetünk a legtöbbet azért, hogy a poharunkba kerülő víz minőségével elégedettek legyünk: a szolgáltatói minőséget legalább megőrizzük, és szükség esetén a felhasználási célnak megfelelően javítsuk.

Érdemes lenne tudatosítani a fogyasztó felelősségét nem csupán a vízfelhasználás mennyiségére vonatkozóan, de a minőség megőrzésével, javításával kapcsolatban is.

Javaslataim (vitaindító a teljesség igénye nélkül):
  • Gondoljuk át a vízminőségre utaló szavainkat, és használjuk következetesen! Pl. különböztessük meg a felhasználási cél szerint: ivóvíz célú felhasználás, háztartási célú felhasználás.
  • Érdemes lenne a felhasználási célnak megfelelő reális minőségi elvárásokat támasztani a vezetékes vízzel szemben.
  • Az ivóvíz célú felhasználásra vonatkozó minőségi követelmények tisztázására egységes, szakmai irányítású kommunikációs stratégia kialakítására van szükség.
    Az emberek olyan szennyeződések miatt aggódnak, ami a magyarországi vizek többségében potenciálisan sincsen jelen, míg pl. az ólomszennyezéssel kapcsolatban nincsen ismeret. Ezért, az üzeneteket elég nehéz eljuttatni az érintettekhez.  Fontos, hogy az üzenet ne sérüljön: ne bagatellizálódjon a probléma, de túlzásba se essünk.
  • „A magzatok és csecsemők érzékenyebbek a káros egészséghatásokra”, ezért a gyerek intézményekben dolgozók, a gyerekek táplálkozását befolyásolni tudó véleményvezérek tájékoztatása és edukációja rendkívül fontos a csapvíz fogyasztás népszerűsítése kapcsán.
  • A gyerekintézmények monitorozását ivóvíz célú felhasználás szempontjából prioritási sorrendet megjelölve mihamarabb el kell végezni: az eredményről, és amennyiben szükséges, a megtett intézkedésekről a szülőket haladéktalanul tájékoztatni kell!
  • Legalább a kisgyerekes családok számára újra biztosítani kellene az ingyenes ólomvizsgálat lehetőségét, egységes mintavételi módszertan szerint!
  • Az NNK mérések által már kockázatosnak talált területeken a gyerekintézményekben és a kisgyerekes családok számára (amerikai példához hasonlóan) ivóvizet kell biztosítani: csomagolt víz vagy NNK tanúsított víztisztító formájában.
  • Az NNK ólomprojektjének részeként számos „eredménytermék” elkészült. Rendelkezésre állnak a cselekvés megtervezésétől a kommunikációig, a gyakorlati megvalósításig külföldi jó példák, melyeket „csak” lefordítani és adaptálni kell a magyar helyzetre. Olyanok is vannak, aminek a hibáiból lehet és érdemes tanulni.
  • A tudományos szakértői munkát igénylő feladatot az NNK elvégezte, viszont a lakosság széleskörű tájékoztatása elmaradt. A kommunikációt és a gyakorlati megvalósítást - megfelelő szakmai irányítással - ehhez értő szakemberekre, civil szervezetekre kellene bízni annak érdekében, hogy a megfelelő üzenetek eljussanak az érintett célcsoportokhoz.

Nem tudjuk, ma Magyarországon hány kisgyermek iszik ólomszennyezett csapvizet azért, mert szülei kritika nélkül elfogadják a divatos kampányok üzenetét. Fontos a környezet védelme, de legalább ilyen fontos az, hogy ez ne a divatos szlogenek mentén lévő kommunikáció legyen csupán, hanem átgondolt stratégia. Ma egy gyermeknek sem lenne szabad ólomszennyezett vizet innia!

csomagolás mentes

Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium

Kapcsolódó bejegyzések, szakirodalmi és NNK hivatkozások linkjeivel [vizrol.blog.hu]




Vízkutató Vízkémia Laboratórium
Csak a legjobbat ajánljuk!
Tartalom: Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Közösségi média jelölők: #ivóvizem #ÉnszóltamPb! #500flakon
Vissza a tartalomhoz