Frissen szűrt ivóvíz - természetesen!
viztisztito
Tartalomhoz ugrás
Egészséges ivóvizet minden kisgyereknek!
IVOVIZEM.HU - ásványvíz minőség, flakonok nélkül - vízgaranciával
Közzététel szerző: Vízkémia itt egészség · 1 Július 2022
Tags: ivóvízegészség
Idegrendszeri károsodás, bizonyítható IQ csökkenés, viselkedési zavarok - kisgyerek korban visszafordíthatatlan következményekkel jár az ólomszennyezett víz  rendszeres fogyasztása. (1)

Az 5/2023 (I.12.) rendelet elsőbbségi intézményekre vonatkozóan az ivóvízben szigorúbb, 10ppb-ről 5ppb-re csökkentett határértéket határoz meg ólomszennyezésre, gyerekek szempontjából végtelennek tűnő 2036. január 12-i teljesítési határidővel.
Az ólomszennyezés az esetek zömében a vízórát követően, az épületek belső vízelosztó rendszeréből kerül a gondosan előkészített és a monitoring pontokon közel 100%-os megfelelőségű ivóvízbe. Az NNK felmérése szerint országosan kb. 80.000 épületben (csak Budapesten kb. 387.000 lakás) kellene kicserélni a régi vízvezetékeket, ez a feladat nem megy egyik napról a másikra, ezért van a rendeletben "türelmi idő".

A 2023.06.26-i adatszűrés a HUMVI rendszerben található adatokra 150 olyan gyermekintézményt talált, ahol a jelenlegi 10ppb határértéket is meghaladja az ólomszennyezés a csapvízben. Az NNK országosan 750-re becsli azon gyermekintézmények számát, melyekben az ivóvíz 10ppb határértéket meghaladó ólomszennyezése  magas valószínűségű.
Az NNK már 2021 januárjában felhívta a figyelmet arra, hogy a HUMVI rendszer adatai nem alkalmasak a gyermekintézmények kockázatának felmérésére, és javasolta egy célirányos vizsgálat elvégzését. Ez a felmérés vélhetően magasabb intézményszámot eredményezne.
A Belügyminisztérium osztályvezetőjének leveléből kiderül, hogy még a kockázatosnak azonosított gyermekintézmények közül sem mindegyikben történt meg a célirányos monitorozás, és az érintettek (intézményvezetők, gyermekorvosok, szülők) szakszerű tájékoztatása is várat magára.

A csapvíz által a véráramba bekerülő ólomszennyezés a gyermekek szervezetéből spontán nem ürül ki, kivezetése rendkívül kockázatos és nehézkes. A PREVENCIÓ a legfontosabb, törekedni kell legalább a csapvíz általi ólomszennyezés kiiktatására. A megelőzés nulladik lépése a szakmailag korrekt tájékoztatás.
Minden gyermeket nevelőnek tudnia kell arról, hogy milyen víz biztosított a gyermekintézményekben és arról is, hogy milyen vezetékes víz érhető el a háztartásában.
Ha fennáll a vezetékes víz ólomszennyezésének lehetősége, a vezeték rendszerben lévő ólom szennyezőforrások teljeskörű kiiktatásáig "más forrásból" kell biztosítani legalább a várandósok és a 6 éven aluli kisgyerekek számára az ivóvizet. Ezt központi finanszírozásból, szervezetten érdemes megvalósítani, nem kellene a véletlenre bízni.

3 évvel azt követően, hogy minden szakmai ismeret és a fenntartható megoldások is rendelkezésre állnak, a határidőkre hivatkozva kéri az illetékes a válasz elfogadását. Számomra az lenne a megnyugtató válasz, ha szeptemberre minden kockázatos gyermekintézményben legalább egy vízvételi helyen biztosított lenne az egészséges ivóvíz és ezt követően elindulna a széleskörű társadalmi tájékoztatás is.

Miért fontos a korrekt szakmai tájékoztatás? 3 kiragadott példa:
Van olyan budai gyermekintézmény, ahol évekkel ezelőtt elrendelték a csomagolt víz adását (a magas ólomszennyezés miatt), de néhány hónappal ezelőtt egy "igyunkcsapvizet" népszerűsítő kampány hatására a környezetvédelmi okokra hivatkozva visszatértek a vezetékes vízhez (annak vizsgálata nélkül).
Van olyan pesti óvoda, ahol a szülőket tájékoztatták arról, hogy már nincsen pénz a ballonos vízre, de ha akarnak, a szülők vihetnek vizet a gyerekeknek. Ebben a városrészben a háztartások 1/3-ában magas az ólomszennyezés kockázata, és van, ahol a 10ppb határérték 36-szorosa is mérhető!
Van olyan óvoda, melynek nevelési programjába is bekerült, hogy a csapvíz ólomszennyezett.
Ezekben az esetekben sem az intézményvezetők, döntéshozók, sem a szülők szakszerű tájékoztatása nem történt meg. A megelőzés fontosságának hangsúlyozása, a lehetséges, lehetőleg fenntartható megoldások ismertetése elmaradt.

A várandós nők vagy 6 év alatti kisgyermekek számára MOST kell biztosítani az egészséges ivóvizet. Ebben a kérdésben nem kellene, hogy csak a határidő betartása lebegjen a döntéshozók előtt. Az ólomszennyezett csapvíz 2036 január 12 előtt is káros a veszélyeztetett csoportokra nézve, ezért mindennél fontosabb a tájékozódás, tájékoztatás és a biztonságos megoldásokhoz való hozzájutás segítése.


 BM válaszlevél részlete (2)


Megoldási javaslat (vázlat):
Külföldi példákhoz hasonlóan, legalább a kisgyerekes háztartások számára alanyi jogon, központilag, szervezetten kellene biztosítani az egészséges ivóvizet.
A megvalósításhoz önkormányzatok, civil szervezetek, kommunikációhoz jól értő szakemberek bevonása szükséges.

A nagyobb szervezést és környezeti terhet jelentő csomagolt víz biztosításán kívül van egyszerűen kivitelezhető, környezetkímélő megoldás is: NNK ólomra tanúsított víztisztító. A víztisztítók biztosítása (vagy támogatása) lehetőséget adna arra, hogy csak olyan megoldást fogadjanak el a döntéshozók (intézményvezetők, szülők) amely az adott célra megfelelő és biztonságosan üzemeltethető (NNK célirányosan bevizsgált, ólomra tanúsított víztisztító listáról). A megoldási javaslat részletesen, hivatkozásokkal:itt olvasható.

Azari Katalin

Hivatkozások:
(1) Forrás: Módszertan az ólomkockázat kommunikációjához - NNK [38/42.o.]
"Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, az emberi szervezet számára nem esszenciális. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és valamint hematológiai rendszerek.
Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és  koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását.
Ezek a hatások többnyire tartósak és  visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.
Az irodalmi adatok alapján az ivóvíz általi ólombevitel tekintetében a várandós nők és kisgyermekek tekinthetők érzékeny csoportnak. "

Kapcsolódó bejegyzések, szakirodalmi és NNK hivatkozások linkjeivel [vizrol.blog.hu]

#ÉnszóltamPb!


Vissza a tartalomhoz